Chemical Brothers: az emberek gyűlölték, amit Ibizán játszottunk

A Guardian újságírója ült le egy asztalhoz a Chemical Brother zenészeivel – Tom Rowlandsszel és Ed Simszonsszal – és nosztalgiáztak egy kicsit.

Bár mára már a Chemical Brothers hatalmas névnek számít, ám volt idő, amikor még senki nem ismerte őket, amikor még csak a szárnyaikat bontogatták. Ezekre az időkre emlékeztek az interjú alkalmával vissza:

be voltunk nyomorgatva egy tenyérnyi DJ-pultba, körülöttünk emberek, nem volt semmi akadály köztünk és a közönség között, így csak azok jöttek, és kiabáltak bele az arcunkba.

Most pedig a banda szintén hasonló élményre készül, ugyanis visszanyúlva egy kicsit a gyökereikhez mindössze 250 ember előtt fognak játszani, a Social nevű londoni bárban.  

Ám a zenekarért nem mindig voltak ennyire oka, mi sem példázza ezt jobban, mint ibizai bemutatkozásuk:

reggel kilenckor a Space teraszán az emberek kábé úgy voltak velünk, hogy légyszi, fejezzétek ezt be. Pedig annyira rákészültünk, mennyire szép lesz délelőtt Barry White-ot játszani a szabad ég alatt, de az emberek szó szerint sírtak, annyira gyűlölték.

Emlékszem egy lányra, aki könnyek között rohant a klub vezetőjéhez, aki végül közölte velünk, hogy akkor ezt most abba kellene hagynunk.

De persze a mostani Chemical Brothers már nem az a Chemical Brothest, akik miatt az emberek könnyek között törnek ki, hiszen  a banda milliós album eladásokat produkál, a dalaik pedig rendre a UK toplista élére szöknek.