Zenével megelőzhető a kiégés

Egy munkahelyen több pszichoszociális kockázattal kell szembenéznünk, amelyek közül az egyik leggyakoribb a kiégés. Ezek a rizikófaktorok azonban mérhetők, kezelhetők és megelőzhetők.

Napjaink egyik legnépszerűbb munkahelyi témája a kiégés, amelyet a WHO a napokban minősített hivatalosan is egészségügyi rendellenességnek. A más néven burn-out szindróma komoly problémát jelent a munkahelyeken, amely jelentősen befolyásolja az egyének, szervezetek és vállalatok egészségét, egyben működését is.

Miért veszélyes a kiégés?

A WHO definíciója szerint a kiégés tünetegyüttese három fő szimptómából tevődik össze: folyamatos fáradtság érzése, a munkahellyel kapcsolatos negativitás és cinizmus felerősödése, valamint a csökkent hatékonyság. Még a közelmúltban is egyéni problémaként kezeltük ezeket a tüneteket, sőt hajlamosak vagyunk a stresszt és a munkahelyi nyomás okozta lelki problémákat elbagatellizálni. Ha azonban mindezeket szervezeti problémaként kezeljük, akkor mind a stressz, mind a pszichoszociális kockázatok mérhetők, kezelhetők és megelőzhetők.

Ezen veszélyek minden szervezetben jelen vannak, és testi megbetegedésekhez, munkahelyi balesetekhez és negatív szervezeti következményekhez vezethetnek. A becslések szerint csak Magyarországon több száz millió forintos a kár, amelyet elkerülhető tényezők okoznak.

Felmérés, megelőzés, megoldás

Jó hír azonban, hogy a pszichoszociális kockázatok (a stressz mellett a diszkrimináció és a bántalmazás is) mérhetők, a technikát pedig hazánk legnagyobb pszichológiai módszereket használó kiválasztással és fejlesztéssel foglalkozó cége, az At Work hozta el Magyarországra.  A metódusnak köszönhetően ezek a kockázati tényezők felismerhetők, mérhetők, ezáltal megelőzhetők vagy kezelhetők, ha már megtörtént a baj.

Kuch Gabriella pszichológus és zeneterapeuta évek óta foglalkozik munkahelyi stresszkezeléssel, többek között a zene és a művészet nyugtató hatását használva. A szakember szerint a művészet ebben az esetben terápiaként működik, így hatékonyan kezelhető a munkahelyi stressz, sőt, segítségükkel a munkatársakat is ellenállóbbá tehetjük a káros hatásokkal szemben.

Nagyon fontos, hogy egy szervezetben felismerjük a pszichoszociális kockázatokat. Az első lépés mindig annak a beismerése, hogy a fokozott stressz, de akár a bántalmazás vagy a diszkrimináció sem normális állapot vagy viselkedés egy szervezetben. Egyetértünk abban, hogy az egészséges munkahelyi környezetbe invesztálni megtérülő befektetés, amelyből nemcsak az egyén, de a csapat egésze is ugyanúgy részesül. – összegzett a pszichológus.