Czutor Zoltán: „Az is lehet, hogy a szórakoztató ipart és a hozzáállást is alapjaiban rengeti majd meg ez a világjárvány.”

Új albummal jelentkezett a Belmondo együttes. A lemezmegjelenés kapcsán kerestük fel a zenekar frontemberét, Czutor Zoltánt. A sokoldalú alkotóval készített interjúnk azonban több témát is érint, köztük a magyar könnyűzenét is súlyosan érintő Koronavírus járványt.

 Belmondo együttes Belmondo együttes

Az olvasható a zenekar közösségi oldalán, hogy olyan albummal áltatok elő, ami átszabja a közönség Belmondoról alkotott eddigi felfogását. Kifejtenéd ezt részletesebben olvasóink számára? (Hátha a gondolataidat olvasva kedvük szottyan egytől-egyig végig hallgatni a trackeket… )

A mai magyar könnyűzenei nyilvánosság – a megszűnt könnyűzenei rádiók, az új zenék játszásának teljes befulladása – nem indokolja, hogy bármilyen szempontot figyelembe vegyünk, amelyek korábban talán még árnyalhatták a Belmondo dalait. A „Hülyegyerekek” című albumon ezért zeneileg, szövegileg és a hangszerelésben is olyan szabadságfokkal, bátorsággal nyúltunk az alapötletekhez; amivel korábban a volt zenekarom, a Nyers albumain találkozhatott a közönség. A Nyers óta – vagyis lassan évtizedek óta – nem éreztem magam alkotóként ennyire felszabadultnak, mint most. Ez a lemez azonban sokkal jobban szól, mint bármelyik korábbi Nyers, vagy Belmondo anyag.

Ha Belmondo együttes, akkor nekem két dal jut azonnal eszembe. Az egyik “Lesz volt van” a másik pedig a “Mikor”. Köszönhető ez nagyrészben annak (nálam legalább is), hogy anno az országos rádiókban nagyon sokszor hallottam ezeket számokat és a televíziós zenecsatornákon is sokat lehetett régebben látni a dalokhoz készült klipeket.

Szerintem sok hozzám hasonló zenefogyasztó van még akinek a Belmondo zenekart hallva, vagy téged látva a TV-ben, azonnal ez a két sláger jut az eszébe. A szóban forgó dalok születéséről és (utó)életéről elárulnál némi kulisszát?! Hisz eléggé meghatározó szerzeménynek mondható mindkettő. (Persze javíts ki, ha tévednék).

Igen, a „Lesz, volt, van” volt a Belmondo első dala és mindjárt olyan sikeres is lett, hogy lassan már retro slágernek is számít. Tény, hogy ha akkor – 2006-ban – nem futott volna be az a dal, akkor nagyon gyorsan feloszlott volna a zenekar is. De szerencsére nem így történt. Az a rádiózás, ami akkor lehetőséget adott olyan daloknak, mint a „Lesz, volt, van” és a „Mikor”, ma már Magyarországon egyáltalán nem létezik. Olyan sivár és minden zeneiséget nélkülöző a helyzet, amit én soha életemben nem tapasztaltam korábban. Ezért is lett ilyen merész és friss az új albumunk. Ma már minden mindegy, legalábbis média szempontból. De visszatérve a kérdésre, a „Lesz, volt, van” ugyan egy pop sláger, mégis a gitárszólóm volt a dal kiinduló ötlete. E köré építettem az egész számot. Szerencse is kell ahhoz, hogy egy ilyen furfangos, harmóniákban és melódiában is csavaros dalból sláger szülessen.

 A „Mikor” esetében egy 10 évvel ezelőtti szívszorító szerelem volt a meghatározó motívum. Percek alatt megszületett a dal; a hölgy, akinek írtam, pedig azóta a feleségem és két legkisebb gyerekem anyukája. Sokat köszönhetek neki és a hozzá írt számnak is. Sokáig titokban tartottuk a számot, annyira személyesnek gondoltam, hogy meg se akartam jelentetni. Aztán a feleségem buzdítására beküldtem a Petőfinek, ők pedig hetek alatt kisebb szerelmes himnuszt varázsoltak belőle. Ma már ez is elképzelhetetlen lenne…

 

Van egy Belmondo dal ami számomra kilóg a sorból. De valahogy már első hallásra megtetszett. Egy angol nyelvű dal ráadásul. A ” The Ultimate Leader”-re gondolok. Nekem ez inkább Czutor Zoli szóló dala, mint sem Belmondo single? (De lehet, hogy csak én vagyok így vele..) Mindenesetre nagyon érdekelne a háttere eme dal megszületésének és az egész koncepciónak.

Érdekes, hogy ezt a dalt választottad. Tulajdonképpen minden dalunk az én dalom, mint szerzemény és ez a hozzáállás sem áll távol tőlem. Ez a fejhangon énekelt, elektronikus popzene sok elemet tartalmaz a ’80-as évek Communards-Bronski Beat érzésből, de Mick Jagger/Stones-féle Miss You-ból is. A Belmondonak van más ilyen dala is, az talán az általad említett Ultimate Leadernél is ismertebb, ez pedig a We Could Lie. Ehhez több remix is készült, de az eredeti hangszerelés inkább valahol az AC/DC és a Rolling Stones között van. Itt – a The Ultimate Leadernél –  a szöveg is fontosabb, mint általában. A „végső vezér” elég borús tükröt tart a jelenlegi közállapotoknak.

[embedded content]

 

Lassan tíz éve az Artisjus vezetőségi tagja vagy, illetve elötte (2008 novembere és 2012 januárja között) a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesületének elnöke is voltál. Ciklusról-ciklusra újraválasztanak a szerzők, tehát megvannak elégedve a “munkáddal”. Mesélnél nekünk kicsit erről a szerepvállalásodról?

Veszélyes dolog ezt munkának, munkahelynek nevezni, mert bár dolgozunk ott rendesen sok mindenen, ez inkább társadalmi szerepvállalás, hiszen fizetés nélkül vállaljuk hosszú évek óta a magyar zeneszerzők és szövegírók érdekképviseletét. Talán a merészséget, horribile dictu vakmerőséget díjazzák bennem az engem megválasztó szerzők. Tényleg valahogy úgy érzem, mintha a szakma tolna maga előtt, mint érdekképviselőt és ennek ugyan vannak szép és igazán hasznos eredményei (felosztás igazságosabbá, átláthatóbbá válása, magyar zenei kvóta a médiában, stb.), de sok lelki teherrel és kiszolgáltatottsággal jár. Sokan olyat várnak el, vagy kérnek számon, ami egyáltalán nem a feladatom, szintén sokan úgy gondolják, hogy ezzel a társadalmi munkában végzett feladattal sok pénzt keresek és emiatt morgolódnak. A szakma háromnegyede – és ez megnyugtatóan jó arány – azonban tartósan úgy gondolja, ott a helyem. Úgyhogy csinálom, ameddig a támogatásukat megkapom.

 

Amellett, hogy saját magadnak írod a dalaidat, régebben különböző előadóknak is írtál zseniálisnál-zseniálisabb dalszövegeket. Manapság is írsz megkeresésre?

Nem csak dalszövegeket írtam, hanem zenét is. És írok a mai napig. Egy új RTL KLUB-os sorozatnak a végefőcím zenéjét írtam nemrég például, de reklámzenéket, színházi dalokat is írok. A jelenlegi – korábban sosem látott – rendkívüli helyzet miatt nem tudom, mit hoz a jövő. Az is lehet, hogy a szórakoztató ipart és a hozzáállást is alapjaiban rengeti majd meg ez a világjárvány.

 

Mi a véleményed a hazai könnyűzene aktuális helyzetéről?

Korábban már utaltam rá, hogy soha életemben nem volt ennyire egydimenziós a magyar könnyűzenei nyilvánosság. A szakmaiság, korszerűség, fantázia és játékosság deklaráltan nem fontos. Politikai megfelelések vannak és látványos félelem. És ez a műveken jön át legjobban. Gyáva biztonsági játékok mennek. Az a pofon, amit a koronavírus adott pedig olyan csapás, aminek még ennél is súlyosabb és beláthatatlanabb következményei lesznek.

 

Többször látlak televíziós beszélgetős műsorokban. Ezeket általában végig is nézem, hisz nagyon ésszerű, őszinte és sokszor jövőbelátó gondolatokat osztasz meg a műsorvezetővel, beszélgető társakkal és hát a tv-nézőkkel is.

Mik a konkrét meglátásaid a koronavírus okozta járványhelyzetről, ami a magyar előadóművészeket az elsők közt szorította sarokba?

Nehéz látni a fényt az alagút végén. A legnyomasztóbb az, hogy fogalmunk sincs, meddig fog ez tartani, és ha le is cseng majd, ezek után mennyire lesz hajlandóság az emberekben nyilvános helyekre járni, tömegrendezvényeken részt venni. Az biztos, hogy 1-2 hónap után lesz, ami lesz, de bele kell vágni újra a normális életbe, mert különben sokkal durvább áldozatokat lesz kénytelen vállalni az egész társadalom, mint ami a járvánnyal járó halálozások száma. Tudom, hogy ez így elég kegyetlenül hangzik, de sajnos nem abban a helyzetben vagyunk, ahol egy jó és egy rossz megoldás közül kell választanunk, hanem sokkal inkább a borzalmas és a még borzalmasabb közül.

 

Végezetül elárulnád nekünk a jövőbeni terveket zenekari fronton? (Lemezbemutató koncert, további videoklipek tervben vannak-e esetleg?)

Tavasszal, nyár elején több lemezbemutatót terveztünk, a budapestit május 22-re, az Instantba, de fogalmunk sincs, ezekből mi valósulhat meg. Nagyon örülnénk, ha újra koncertezhetnénk és találkozhatnánk a zenekar kedvelőivel, mert egy aktív zenésznek lelki, fizikai szükségszerűség is a fellépés és egyáltalán nem csak egzisztenciális kérdés. Én már abba is belebetegszem, ha 2 hétig nem léphetek fel, nem zenélhetek. Új klipek viszont jönnek és készülnek folyamatosan. Annyira erősnek érezzük az új albumunkat, hogy az is lehet, hogy minden dalhoz készítünk valamilyen képi installációt. A legújabb klip a Ronda című Belmondo dalhoz készült. Ez eléggé szarkasztikus, csipkelődő szám. A régi nyerses, czutoros hagyományokat követi.

[embedded content]

Forrás: ZeneKult.hu

Ha tetszett oszd meg ismerőseidnek:

Megosztás itt: facebook
Facebook

neked ajánljuk

Interjú Benkő Lászlóval

„Soha nem lesz vége annak a zenei útkeresésnek, amit közel 60 éve elkezdtünk.” – az Előadóművészi Jogvédő Iroda

Weboldalunk cookie-kat használ a felhasználói élmény javítása érdekében. Bővebben a cookie-król