Kurtág György rangos svéd zenei díjat kap

Kurtág Györgyöt a Rolf Schock-díjjal tünteti ki a Svéd Királyi Akadémia. A 93 éves magyar zeneszerző kiemelkedő zeneszerzői, pedagógusi és előadói munkásságáért részesül a 400 ezer svéd koronával járó elismerésben.

Fotó: Artisjus Forrás: YouTube Fotó: Artisjus Forrás: YouTube

    A kétévente, négy kategóriában odaítélt Rolf Schock-díjat Rolf Schock filozófus és művész alapította 1993-ban Stockholmban. A díjjal olyan embereket ismernek el, akik kiemelkedőt alkottak azon területek valamelyikében, amelyekben Rolf Schock maga is munkálkodott, így a logika és filozófia, matematika, képzőművészet, valamint zene terén – közölte a Budapest Music Center (BMC) hétfőn az MTI-vel.
    Művészeti kategóriában korábban olyan alkotók kapták meg a díjat, mint Ligeti György zeneszerző, az amerikai Kronos Quartet, a svéd mezzoszoprán, Anne Sofie von Otter, Gidon Kremer hegedűművész vagy Wayne Shorter dzsesszkomponista és szaxofonos.
    Kurtág Györgyöt az indoklás szerint szerteágazó és elmélyült alkotói, előadói és pedagógusi munkájáért találták érdemesnek a díjra.
     “Kurtág György az egyik legkiválóbb ma élő komponista. Rendkívüli zeneszerzői életműve mellett előadóként is nevet szerzett magának. Nem csupán zongoraművei révén érdemes a díjra, de elkötelezett pedagógusi tevékenysége okán is, amiben zenészgenerációk sorát részesítette. Művészetét a kreativitás, a bensőségesség és az elképesztő koncentrációs készség hatja át, ami hatalmas technikai, mesterségbeli tudással párosul” – írták.
     A díjat idén október 19-én adják át a Svéd Királyi Szépművészeti Akadémián a díjazottaknak, amelyen azonban idős korából adódóan Kurtág György személyesen nem tud részt venni.
    Kurtág György 1926-ban született a romániai Lugoson. Az 1956-os forradalom idején Párizsba költözött, ahol többek között Olivier Messiaen és Darius Milhaus tanítványa lett. Első darabját, egy vonósnégyest 1959-ben publikálta, 1967-ben a Liszt Ferenc Zeneakadémia kamarazenei professzora lett.
    Nemzetközi zeneszerzői áttörése 1981-ben érkezett el, amikor Pierre Boulez tolmácsolta A boldogult R. V. Truszova üzenetei című művét. Legismertebb műve a Játékok zongorára, a Kafka-Fragmente szopránhangra és hegedűre, a Rekviem a kedvesért, szoprán hangra és zongorára, a Kettősverseny gordonkára, zongorára és kettős kamaraegyüttesre.

A világsztár komponista a tavalyi évben Artusjus-díjban is részesült. Fin de Partie – Scènes et monologue című egyfelvonásos operája kapta 2019-ben az Év Komolyzenei Műve címet az Artisjustól:

[embedded content]

Forrás: ZeneKult.hu

Ha tetszett oszd meg ismerőseidnek:

Megosztás itt: facebook
Facebook

neked ajánljuk

Weboldalunk cookie-kat használ a felhasználói élmény javítása érdekében. Bővebben a cookie-król